kundalinijoga

Lappangó jelek: ellentmondások és pénzvágy
Volt idő, amikor ezt a két szót (Anamé és kamu) kvázi szentségtörésnek éreztem volna egyazon mondaton belül előfordulni. És -mentségemre legyen mondva- jó ideig elképzelhetetlennek is tűnt, hogy ez az egyszerűen élő, a tárgyi (pénz-) világtól messzire emelkedett, ingyenes gyakorlatokat tanító, szeretettől és segítési vágytól fűtött lény az őszintétlenség bűnébe esne. Voltak persze jelek, amelyek megmocorogtatták az emberben a gyanút: bármennyire is vigyázott, Anamé olykor ellentmondásokba keveredett (pedig gyaníthatóan épp ennek elkerülésére alkotta meg a mondatpaneleket, amelyeket aztán rendre szó szerint elismételt egy-egy dologról - a következő posztban sorra veszem majd ezeket az ellentmondásokat), olykor pedig a pénzorientáltság kezdte felütni a fejét (illetve fel volt az már ütve, de ez a felütött fej már kezdte áttörni a rászórt csillámréteget).

Az első felhördülés, ami belerondít az ömlengésbe
Az első ilyen pénzbűz-terjengés talán az ominózus garázsvásárkor ütötte meg az orrokat 2015-ben. A vásárban a puritánosodás jegyében saját dolgait árusította ki, elmondása szerint 7-800 ezer forintot szakítva a megtisztuláson. Ezt kissé nehezen nyelték be a gyakorlók, főleg azok, akik számára addig éppen az "ez a program önzetlenül segít a világon" címke miatt volt hiteles az -akkor még- Anamé Kundalini Program. De benyelték, mert az lett kommunikálva, hogy ez az összeg jótékonykodásra megy majd, az ösztöndíjra (ami azóta sem valósult meg, mert állítólag Magyarországon iszonyú nehéz ösztöndíjat alapítani), ingyen tartott órákra (valóban vendégül láttak a mesterkurzusokon 4 embert, illetve órákon is megjelenhettek ingyenes gyakorlók - akiknek az óraárát aztán a "jótékonysági" pénzből szépen oda lehet adni, igen, jól sejted, ezt hívják kevésbé szégyenlős helyeken pénzmosásnak). A gyakorlók ezt a fura garázsvásárt ugyan még benyelték, ám már nem hang nélkül. És Anamét először érte igazán kritika, hiszen addig csak a régi gyakorlókkal volt összetűzés, de ugye ők felálltak inkább (mintsem, hogy elvégezzék a félmilliós oktatói tanfolyamot), elhagyták a Programot, és vitték magukkal kétségeiket is, hogy vajha nem ijesztők-e a gyakorlások során történő, leállíthatalan rángatózások. Vitték magukkal a szabályrendszert is, miszerint otthon ne gyakoroljanak és 10-nél többen ne vegyenek részt az órán. Nem volt már, aki számon kérje ezeket - az aktuális rosszulléteket, kétségeket pedig elég volt törölni, hogy csak az ömlengések maradjanak. A Program tehát nagyméretűvé dagadt, éljenződött, ám ez a garázsvásár kicsit bekavart, olyannyira, hogy Balázs Valéria kénytelen volt videóban kiállni a kritikák elé. Megtette, újfent mesteri módon - érdemes megnézni, hogyan is építi fel a manipulációt a videó szövegében (kiemelések tőlem): 

„Sziasztok. Túl vagyunk a garázsvásáron, kiürült teljesen a lakás, és kaptam néhány kommentet azzal kapcsolatban, hogy a garázsvásár csak a pénzről szól. (Figyelj, jön az áldozatszerep:) És nagyon szeretnék veletek valami újat kezdeni – mit szólnátok ahhoz a lehetőséghez, hogy kérdezzetek. Én annyira boldog lennék, ha kérdeznétek tőlem, szerintem az tök jól menne, és akkor még mindig lenne lehetőségem válaszolni, és ha a válasz nem tetszik, akkor még mindig van lehetőségetek ítélkezni. Az ítélkezés megvár, úgyhogy mit szólnátok a nyitottsághoz? Elmesélem nektek, hogy hogy zajlott. Szerintem az nem a pénzről szól, (most megemlít két nevetséges összeget) hogy eladok egy ágyat 5000 forintért vagy egy asztalt 6000-ért, hanem hogy ezek a tárgyak megtalálják azt a gazdát, akinek igazán kellenek, aki igazán örül nekik. És biztos tudjátok azt is, ha figyelitek a facebook-unkat, (most eltolja magától majd a bevételt, az nem is az övé) hogy voltak olyan órák, amelyek az Alapítvány számlájára mentek, ami bevétel, és az előző garázsvásár is, úgyhogy ezzel együtt összesen -nem tudom fejből pontosan az összeget- de úgy kb. 7-800 ezer forintot fogunk befizetni az Alapítványnak. És tudjátok mit? Ez sem a pénzről szól. Tudjátok, miről szól? (most felhozza majd a szegénység legnagyobb szimbólumát, és eljut a színtiszta hazugságig, de nyilván senki nem néz majd utána, milyen éhezőket is etet ő voltaképpen) Arról, hogy aki éhezik, az ételhez jusson. És hogy aki nehéz anyagi helyzetben van és beteg, annak legyen lehetősége a gyógyulásra. (visszatérés az áldozatszerephez és az ártatlanság álarcához:) Úgyhogy azt javaslom, kérdezzetek, nagyon szívesen felelek. Isten áldjon benneteket, sziasztok!”

Ennyi elég is ahhoz, hogy port hintsen a háborgó gyakorlók szemébe: a bevétel nem is az övé, éhezőket és nagybetegeket támogat vele, szégyenkezhet, aki ezt számon kérte. Úgy-ahogy el is csitultak a kedélyek, noha az egyre nyilvánvalóbb pénzhajhászás nem állt meg, így a háborgások is egyenes arányban nőttek a dráguló roadshow-k, a keveseknek megfizethető mesterkurzusok nyomán. Ám ezeket még mindig el lehetett nyomni az "Anaménak semmije sincs" és az "ott vannak az ingyenes gyakorlatok a kevésbé tehetőseknek" című -ma már tudjuk, álságos- szlogenekkel. Pénzkérdés ide vagy oda, Balázs Valéria még mindig megmaradt hiteles tanítónak a nagyközönség előtt. És akkor történt valami, ami mindezt alapjaiban rengette meg sokak szemében. 

Távozik az egyik legfontosabb oktató 
Nem, nem a vizek és kristályok megjelenéséről van szó - bár minden bizonnyal nem független tőle. Hanem annak a zeneszerző oktatónak a kilépéséről, akinek neve szinte fémjelezte a Programot az utóbbi időben Balázs Valériáé mellett. Hiszen úgy tűnt, mintha az ő zenéivel teljesedett volna ki igazán az AP, az összes órán szóltak az akkordok, megjelentek a hangfelvételek, otthon a zenékre gyakoroltak az anamézók, egyszóval nemcsak az volt megdöbbentő, hogy egy oktató kilép (miért is lépne ki valaki ebből a nagyszerű csodából), hanem hogy éppen ő. Ráadásul elég nyilvánvaló volt, hogy ez a kilépés nem ment minden zökkenő nélkül. 

Először egy pár soros hír jelent meg a hírlevélben: 

Ezúton szeretnénk tájékoztatni benneteket, hogy (oktató neve) elhagyta az Anamé Program csapatát, és ezzel azt a tanítványi láncolatot, amin keresztül az eddig Anamé által közvetített energia megnyilvánult az ő óráin is. Így ennek megfelelően nem tart többé sem csoportos, sem terápiás órákat. Nagy szeretettel gondolunk rá, és a legjobbakat kívánjuk neki azon az úton, amit választott.

A döbbenet általános volt, záporoztak a kérdések - ám a válaszokon csak még nagyobb lett az ámuldozás. Mert az történt, ami általában a hamis tanítóknál ilyenkor történni szokott: az energia levétetett a hűtlen tanítványról. Nemcsak azokról a zenéiről, amelyeket a jövőben alkotni fog, de azokról is, amelyek már nem tartoznak a Program égisze alá: 

És sokakban ekkor merült fel, hogy valami talán mégsincs rendben ezzel. Sorra jelentek meg az ellenhangok: 

Mi következik ilyenkor? Így van, első körben a törlések: 

De mert a kedélyek nem nyugodtak, a legmagasabb fokozatra kell kapcsolni, jön, aminek ilyenkor jönni szokott: eltaláltad, maga Anamé szól a néphez. A videóban egyszerre két legyet üt, hiszen amennyire szúrta a gyakorlók egyik szemét az oktató kilépése, csaknem annyira szúrták a megjelenő vizek és kristályok. Jön tehát Anamé, és a videóban szentesíti (sic!) a dolgokat: 
 

Azt kérték tőlem az Égiek, hogy ez ne csak a gyakorláson keresztül legyen elérhető, mivel nagyon sokan vannak azok, akik vagy a fizikai állapotuk miatt nem képesek gyakorolni vagy egyszerűen kevéssé motiváltak, és fontos lenne, hogy hozzájuk is eljusson ez az erőtér. Ezért választottam olyan vivőközegeket, amiken keresztül ez az erőtér nálatok otthon is meg tud nyilvánulni. Az egyik ilyen közeg például a csakravíz. Ide tartoznak még az Anamé Music zenéi, mind a két könyvem, a hangoskönyv, és a kristályok is.

Ezek a vizek természetesen nem juthatnak el jótékonyságból ágyban fekvő nagybetegekhez (450 Ft-ot kóstál egy fél liter), sőt, az erőtérbe se tuszkolhatók be csak úgy: 

Kaptam ilyen kérdéseket is, hogy ha valaki beviszi a vizét a kulacsában, akkor abból csakravíz lesz-e a meditáció végére. A válasz az, hogy nem. Mivel nekem abban van szándékom abban a térben, ahol a meditáció történik, hogy benneteket emeljen az energia. Úgyhogy rátok koncentrálok, és a szándékom is ez, hogy emelkedjetek. De ha van egy bármilyen kristály a nyakatokban, amit otthonról hoztatok, vagy bármilyen víz a kulacsotokban, abban nincs szándékom, hogy ez átalakuljon. 

Értem. Tehát az erőtér hat azokra is, akik mozgásképtelenségük okán csak úgy befekszenek oda, hat a csecsemőre, akit az anyja nem tudott hová tenni (elkérték az árat érte, mivel részesül a kisded a szent energiából), de szépen kikerüli a vizespalackokat meg a nyakba akasztott kristályokat. Az eddig anamés zenékből pedig egyszerűen kikerül, ha már nincs rajta a jogdíj védjegy: 

Ha valaki oktató nálunk, akkor a szándékom az, hogy ez az erőtér megnyilvánuljon rajta keresztül. És hogyha valaki úgy dönt szabad akaratából, hogy nem dolgozik többé velünk, akkor szándékom az, hogy ez az erőtér ne nyilvánuljon meg többé rajta keresztül, hiszen ez az erőtér ide tartozik az Anamé Programhoz. Úgyhogy ha valaki kilép tőlünk, akkor ez az erőtér már nem nyilvánul meg rajta keresztül, vagy a munkáin vagy a zenéin keresztül. (..) Minden égi dolognak -ha gyakorlatiasak vagyunk-, akkor van egy megnyilvánulási formája a Földön. És nálunk ez nagyon egyszerű, ez pedig az Anamé név. Hogyha valamin ezt olvassátok, ha azt olvassátok például, hogy Anamé Music a CD borítón, akkor tudjátok, hogy ez az erőtér ott van benne, és megnyilvánul azon a vivőközegen keresztül. Lehet, hogy ha megjelenne ugyanez a CD, de más lenne ráírva és nem lenne rajta a logónk vagy az Anamé elnevezés, akkor lehet, hogy a zene ugyanaz, de az az erőtér már nem lesz ott, ami az Anamé Music zenéin keresztül megnyilvánult.

Megszólal a kilépett oktató 
Azt hiszem, ez volt az a pont, amikor sok-sok gyakorló számára repedezni kezdett a pénzvágytól, sértődöttségtől és más emberi gyarlóságoktól mentes, hiteles tanító álarca, és kitüremkedett mögüle a valódi. Amit ráadásul a hülyének-nézés negédességével próbált visszatuszkolni. Persze nem alaptalanul: sokakat el lehetett vakítani még a kibújt szög ellenére is, talán mert utolsó szalmaszálba kapaszkodtak a gyógyulásért, talán mert nem követték az eseményeket, talán mert -ezirányú vélekedések is szép számmal akadnak-valamiféle módosult tudatállapot homályosította el józan gondolkodásukat. A kérdések azonban a legtöbb gyakorlóban megválaszolatlanok maradtak, s azokat vagy elnyomták magukban vagy a kilépett oktatótól próbáltak feleletet lelni rá, így ő reagált végül facebook-oldalán. Nyilatkozata visszafogott ugyan, ám aki olvasni tud a sorok között, az jól láthatja a Program visszásságait. No, akkor olvassunk hát (kiemelések ismét tőlem): 
 

Még mindig a leggyakoribb kérdés, amit kapok az oldalamon, az hogy;
“Miért léptél ki az Anamé Programból? Veszélyes-e a kundalíni….Van-e energia a zenében? stb.”
Szeretném megválaszolni ezeket a kérdéseket, hogy egyszer, s mindenkorra tisztázzuk őket, továbbá, tartozom ezzel a válasszal azoknak, akik követik az oldalam és a zeném.
Miért léptem ki?
Egy ideje már úgy éreztem nem tudok azonosulni azzal az iránnyal, amit a program képviselt. (Nyilvánvalóan a vizek és kristályok megjelenéséről van szó). A feszültség egyre nagyobb lett, s az utolsó megbeszélések alkalmával világossá lett téve számomra, hogy mennem kell.(Tehát harcolt a bazári irány ellen, sikertelenül.) Olyan helyzet alakult ki, melyben mind emberileg, anyagilag és jogilag is nagy veszteség érhetett volna, ha nincs mellettem a családom és a megfelelő szakmai, jogi háttér. (Vajon miért kell jogi segítséget hívni? A Program jogi utakkal fenyegető leveleire és nyilatkozataira gondolva nem is annyira kérdés. A családjának és ügyvédnek kellett őt kimenekíteni onnan?)
Ez már világosan rámutatott arra, hogy a megérzéseim jók voltak,(bizony, ha az emberben felmerül a kétség a Program hitelessége iránt, s aztán a fenyegetőzésekkel kimutatódik a fogfehérje, eléggé beigazolódva látja a sejtéseit) s irányt kell változtatni. Bízni kell magunkban!
Nekünk ott a közös történetünk véget ért és hálás vagyok, hogy megtapasztalhattam, sokat tanultam és jó emberekkel találkoztam. Sokan hiányoznak, szerettem nagyon a közös munkát. Ugyanakkor nagyon hálás vagyok, hogy most kívülről láthatom ezt az egészet (értsd: lehullt a hályog), és lehetőségem van valami másra, újra
Van-e a zenében energia?
Többen említették nekem azt a videót, amiben elhangzik, hogy nincs már benne “energia”, nincs benne a program vezetőjének szándéka. Ez a videó elkerülte a figyelmem, de tán jobb is így. (Bizony jobb)
Ahogy Eckhart Tolle mondta:
“Minden igazi művész, - akár tudatában van, akár nem - az elmenélküliségből, a belső csöndből alkot.” Ehhez tartom magam és ebben a formában szeretnék én is “igazi művésszé” válni. Ebben a belső csöndben nincs benne más ember szándéka, sem energiája. Hiszem, hogy olyan hely ez, ahol nem is szükséges.
Tudom, hogy a zenével meg lehet szólaltatni valami olyat, amit szavakkal nem lehet kifejezni. Ami túl van a gondolkodáson, s csak a szívvel érezhető. Ez az erő és ez a csend mindannyiunkban ott van.
Miért nem csinálok frekvencia lemezt?
A frekvenciákról írtam egy tanulmányt. A későbbiekben láttam, hogy a tanulmányban szereplő ötleteim, - pl. frekvenciák betegségekre vagy testrészekhez,- megvalósultak, ezért elengedtem ezt. (Magyarán szólva lenyúlták.)
Az első számomra a zeneszerzés.
Fontos megemlíteni, hogy nekem a zene a szenvedélyem, de jelenleg nem ebből élek, ezért kevesebb időm marad alkotni mást. Most két zenei albumon dolgozom egyszerre, melyből az egyik év végén fog megjelenni.
Veszélyes-e a kundalíni? 
Igen, ha az ember túlzásba viszi vagy nem ért hozzá. (Vajon mire és kire gondolhat.) Az Anamé Program után kundalíni jógáztam tovább, ahol majdnem ugyanilyen gyakorlatokat végeztem. Hasonló mozgások, légzések, mantrák. (Vagyis igen, az AP a kundalinivel dolgozik. Igen, a gyakorlatai úgy lettek összekutyulva kundalinis gyakorlatokból.) Jelenleg is jógázom, de kevesebbet foglalkozom a kundalínivel és többet más típusú módszerekkel. 
Sokan kérték a tanácsom, ami pedig ez lenne; legyél óvatos (tudatos), semmit nem érdemes túlzásba vinni. (Értsd: a kundalini veszélyes is lehet, ergo a Program is. Főleg mert nem is tudsz róla, hogy kundalinizel, és főleg, mert kihagyások nélkül, folyamatosan gyakoroltat). 
Ezt a levelet már régen meg kellett volna írnom, de nagy volt még a tisztázatlanság. Ezzel szeretném lezárni ezen korszakot és azon kérdéseket is melyeket kapok. Rengeteg tervem van a jövőre nézve, melyekről majd a későbbiekben szeretnék írni. A legjobbakat kívánva Mindenkinek, (aláírás). 

Hogy hogyan is fordulhat elő egy newage-messiás és módszere körül jogi hercehurca, lenyúlás, fenyegetőzés, hazudozás, csúsztatás, a módszer következményeinek, de még jellegének eltitkolása is, számomra már nem kérdés. Ahogyan már az Anamé és a kamuzik szavak is nemcsak hogy megférnek egymás mellett, de össze is kapcsolódnak. Mert igen, Anamé kamuzik. Nem keveset és nem kicsiket - ahogyan a következő posztból te is látni fogod.