5. rész: az egész csak átverés? A veszélyes fajtából? 

A gyakorlók nem tudnak a bajba jutottakról
Mint mondtam, csupán pár hete szereztem tudomást arról, hogy nem egy embernél komoly rosszulléteket vagy betegséget okozott a Program gyakorlatainak követése. Minderről egészen addig egy szót sem hallottam. Néhányan ugyan a facebook-csoportban panaszkodtak fizikai vagy mentális gondokra, de ezek nem mutattak túl a szédülés, fejfájás, torokfájás, köhögés, látásromlás, ingerlékenység, depresszió természetesen nem kellemes, ám átmenetinek ítélt tünetein. Maguk a gyakorlók is úgy voltak vele, hogy ez csak a Program által ismertetett mechanizmus (előbb megmutatja magát a probléma, felerősödik, utána eltűnik végre-valahára mindörökre az életünkből), túl kell lenni rajta, sőt, örülni kell neki, hisz azt jelzik, milyen erősen is dolgozik rajtunk az energia. Legalábbis ez a "némi tisztulási tünet"-kommunikáció ért el hozzám mint mezei gyakorlóhoz, és ez az információhiány, mint később látni fogod, egyáltalán nem volt véletlen.

Engem is mozgatni kezdett az energia
Az egészségügyi következményeket tekintve egészen gyanútlan voltam hát, ahogy a Kundaliniről sem tájékozódtam, hiszen a Program lényegét tekintve nem is volt jelentősége (sugallták ők, nyaltam be én). Lusta ember lévén csak jó sokára kezdtem bele a gyakorlásba, addig csak hallgattam Anamé videóit és a hangoskönyvét, majd mikor már kimerítettem az elméletet, jöhetett a gyakorlat, és nekiálltam elsajátítani videókról a négy gyakorlatfajtát. Egy pár napig a „holnap majd komolyabban elkezdem” szokásos alibijével csak úgy próbálgattam a gyakorlatokat, majd elmentem egy csoportos órára. Ahogy már leírtam, ott élőben láttam azt, amit addig csak a videoninterjúban, két nőt „mozgatott az energia”. Hazaérve gyakorlás után kipróbáltam, és igen, különös mozgássor vette kezdetét.

Most akkor tényleg nem én mozgatom a testem? Kísérletek.
Hogy milyen élmény volt, azt nehéz elmondani. Hittem és hiszek a transzcendens létezésében, no de egészen mást ezt fizikai síkon megtapasztalni. Hiszen kétség sem férhetett hozzá (számomra, aki nyilván egyedüli meghatározója a bennem kialakuló hitnek), hogy nem én mozgok, hanem valami mozgat. Elég vastag falú racionalizmuson kell áttörnie magát minden spirituális meggyőződésemnek, így természetesen most sem fogadtam el elsőre a dolgot (sőt, ma is motoszkál bennem, hogy az orvosi magyarázata talán csak késik az ilyen történéseknek, de nem biztos, hogy hiányzik is). A kérdésekre kísérletezéssel próbáltam válaszolni. Mi van akkor, ha a meditációs zene rezgései okozzák? Kikapcsoltam, akkor is működött. Ha a gyakorlatok túlfeszítik az izmaim? Órákat vártam a gyakorlatok után, akkor is működött. Ha a tudatomban igazából lejátszódik, hogy felemeljem a karom, csak hozzám nem jut el a parancs? Kikapcsoltam a tudatot is (alvás közbeni felvételeket készítettem), akkor is működött.

Ki beszél itt Kundaliniről?
Heteket szórakozgattam a spontán mozgással – felvételeket készítettem, egyet posztoltam is a fészes gyakorlócsoportban igazolandó, lám, milyen jól működik az anamézás, itten a szemmel látható eredmény, akinek még kétségei lennének. Jöttek az „áldás, hogy miénk lehet ez a csoda”, a „juj, de izgi”, „nekem is volt már” vagy „jaj, nekem mikor lesz már” jellegű hozzászólások. Hogy mindez a spontán mozgás a Kundalini felemelkedésének (vagy ha úgy akarjuk: az idegrendszer túlfeszítettségének) a tünete, senkiben fel sem rémlett, bennem sem. Anamé megmondta, hogy az ember energiaszintjének emelkedésével elindul egy ilyen korrekciós mozgás. Így nem kerestem rá a google-ban, hogy „spontán mozgás”, pláne nem írtam mellé, hogy „kundalini”. Pedig ha megtettem volna, azonnal megláttam volna mindent. Hogy itt nem Anamé a csodatévő. És hogy a csodák ugyan jöhetnek, de áruk van. Akár Kundalini-szemszögből nézzük, akár orvosiból. De nem kerestem rá, hisz nem kundaliniztem, hanem anaméztam, és aki anamézik, az spontán mozog. Ugye, milyen ördögien egyszerű?

Akkor még Kundalinvel dolgozott. És a módszere még csak keveseknek szólt.
De jött az égi tanító?

Pedig akkor még Kundalini Programnak hívták, csak 2-3 hónapja tűnt el a névből is a megjelölés (vajha miért). De már akkor is csak apróbetűs hangsúly volt a szón, leginkább a csakrákkal és azok állapotával foglalkoztak -az amúgy sem túl terjedelmes- elméleti részekben. Mi több, a feltett kérdésekre való válaszokban kifejezetten tagadták, hogy a gyakorlatok hatnak a Kundalinire (azok a gyakorlatok, amelyeknek a lényege épp a Kundalini ébresztésére szolgáló légzéstechnika). Pedig 2008-as honlapján (kundalinijoga.blogspot.hu) Balázs Valéria még nem volt ilyen tartózkodó ezzel az ősi erővel szemben, valamint akkor még nemcsak előző életbeli, de jelenkori mesterrel is büszkélkedhet (igaz, utóbbi enyhén szólva kérdéses jellemű, úgyhogy talán mégse). A köszöntő szöveg szerint ugyanis akkor még az általa kidolgozott módszer „Szatyananda Kundalini tantráról adott tanításán és a Kundalini tradíció gyakorlati alkalmazásán alapszik”. Ám nem csoda, hogy ma már elhatárolódik, hiszen az akkori honlapon még ezt írja: „Mivel a Kundalini jóga gyakorlása nagy energiákat képes mozgásba hozni, a szakirodalom ismeretében és józan belátással ítélve is veszélyes lehet, ha szabályait nem ismerik átfogóan, vagy rosszul alkalmazzák őket. A rendszer egyes lépései egymásra épülnek, és összefüggő szerves egészként egymás hatását erősítik. A módszer gyakorlati lépései a következők:” - majd felsorol 4 olyan lépcsőt, amelyek végigjárása nem kis időt vesz igénybe, s amelyek végül azokhoz a gyakorlatokhoz vezetnek, amelyeket a mai Program anamézói minden előzetes tudás nélkül végeznek. (És amely gyakorlatok még e lépcsők végigjárásával együtt is veszélyesek és a nem-ajánlott jógatechnikák közé soroltak).

Gondolkodjunk el egy kicsit.
Adott egy Kundalini jógát oktató nő. Kidolgozott e veszélyes jógafajtán belül egy módszert, amely keveseknek szól, nagy felkészülést igényel, és csak oktató vezetésével szabad végezni. Mestere Szatyananda. Kidolgozott gyakorlatsorának -mint minden Kundalini-jógának- alapja a tűzlégzéshez hasonló légzőgyakorlat. A Kundalini ébredésének tünete többek közt a spontán mozgás.

Ugyanez a nő ismét (? vagy ez még ugyanaz, csupán -a szokásos anamés magyarázat szerint- változtak közben a világ energiái?) kidolgoz egy módszert, tömegeknek szól, semmiféle előzetes tudást nem igényel, veszélytelen. Mestere az előző életeiből érkező Poutar, aki egy meditációban jelent meg Balázs Valéria előtt, és emlékeztette erre a különleges hatású gyakorlatsorra. Melynek alapja -érdekes módon- megint csak a tűzlégzéshez hasonló gyakorlat. És azt, hogy ezen átadott égi módszer működőképes, akár a saját bőrödön is megtapasztalhatod, hiszen az embereket mozgatja egy energia, korrigálván mindenféle bajaikat.

Ugye, hogy ugye? Ha mindezt tudom, nem kérdés számomra, mivel és kivel állok szemben. De nem tudtam, ahogyan a most gyakorlók sem tudják. Azt sem, hogy ez az átverés most nemcsak a pénztárcájukra megy. Én (talán) megúsztam, sok pénzem se vitte, egészségem se vitte (talán). Mások nem voltak ilyen szerencsések. Te meg remélhetőleg bele se kezdesz.

Holnap folytatom, sajnos bőven van mit.

 

0 Tovább

4. rész - ez a program tette tönkre az életüket 

Tudatosan eltussolták a gondokat
Továbbra is folyamatosan érkeznek a megkeresések azoktól a Gyakorlóktól, akik kisebb vagy nagyobb (sajnos az utóbbi van túlsúlyban) károsodást szenvedtek a Program végzésétől. Ezek közül a (az akár a jelen bejegyzések alatti hozzászólásokban is fellelhető)  beszámolók közül nagyon sok úgy kezdődik, hogy „azt hittem, csak én vagyok a hülye”, csak neki érkeznek a csodák helyett panaszok. És itt a Program -már nem is tudom, hányadik- felelőssége. Ezeket a jelzéseket ugyanis tudatosan kigyomlálta a Programot körülvevő kommunikációs hálóból. Nemcsak a hozzájuk forduló károsultakat hajtotta el, de a facebook-csoportban kiposztolt súlyosabb tünetekről szóló beszámolókat is törölte a velük felmerülő kérdésekkel, tapogatózásokkal egyetemben. A Kundalini szót gyakorlatilag le sem lehetett írni, azonnal repült minden ilyen jellegű hozzászólás (egy kundaliniző jógázónak létfontosságú, hogy mindent tudjon erről az erőről!). De repült minden olyan információ is (légzőgyakorlatok hatásáról, ősi tanításokról), amelyek tanulmányozása esetleg arra a felismerésre vezetett volna, hogy az egész Program voltaképpen egy innen-onnan összeollózott technikák és tanítások együttese csupán, ráadásul veszélyes montázsban.

Nem érted, miért csak veled történt ez
A tagok egy idő után már meg sem mertek mukkanni (ennek a légkörnek a kialakulásáról is lesz majd szó). Mit lát a Gyakorló, aki döbbenten vesz észre magán ilyen-olyan tüneteket, rohan vele a tanácstalanul fejet vakaró orvosokhoz, vagy épp a földön fekve találja a családja az őrülten felgyorsult szívverése miatt? Túlesve a kezelésen vagy -a néhány esetben rémületes és megmagyarázhatatlan- diagnózison bemerészkedik a csoportba, felteszi a kérdéseit, amelyeket törölnek. Vagy fel sem teszi, mert látja a többieket, akiknek csak a csodák történnek az életében, és áldást kántáló kommentek borítanak mindent. Vannak ugyan, akik átmenetileg rosszul vannak, de kitartóan gyakorolnak tovább, mert az majd meghozza az eredményt, előbb rossz lesz, aztán egyszer csak minden átfordul, és meggyógyul az összes nyavalya. De úgy tűnik, igazán nagy baja egyedül neki esett. És a nőt egyre többet hívják a tévébe, a Program már egészen Amerikáig terjedt, itt egyedül csak ő csinált valamit rosszul, ő a szerencsétlen, akinek még ez is csak rosszat hozott. Hallgat hát (vagy harcolni kezd, de akkor megfélemlítik – erről is írok majd, saját tapasztalattal fűszerezve). A legrosszabb, hogy sok esetben tovább gyakorol: majdcsak meggyógyul...

Nevezzük nevén: Anamé
Most, hogy világossá válik, nem egyedi esetek ezek, most értik meg sokan, hogy nem arról volt szó, hogy másnak nem okozott gondokat. Egyszerűen csak tudatosan elhallgatták ezeket az információkat.
És épp ezért hajlok arra, hogy itt nem egy jó szándékú és rosszul elsült kísérletről van csupán szó, amelyben a kísérletező csak később döbben rá, hogy még nem teljesen kiforrott az, amit másokon kipróbál. Hogy veszélytelennek gondolta, de mégsem az. Két konkrét esetről tudok, amikor személyesen a nőtől – és most már, minden fenyegetés ellenére nevezzük nevén: Balázs Valériától, a Program megalakotójától- kérdezte a bajba jutott kétségbeesetten, hogy most mi legyen. A válasz: „így jártunk” és „én erre most nem érek rá”. És két-háromszáz levélről, amelyet a Központhoz küldtek, segítségkérésképpen, és amelyre nem érkeztek reakciók vagy ha érkeztek, nem érdemiek („gyakorolj tovább, és jobb lesz”). Tudok családtagokról, akik feljelentéssel fenyegetőztek vagy akik a Központba személyesen mentek el, hogy számon kérjék a történéseket. Minden esetben elhárították magukról a felelősséget. És tovább tartották az órákat és tovább reklámozták magukat, teszik ma is, a húsvéti táborban 4 napon keresztül 3 órán át végezheted azokat a gyakorlatsorokat, amelyek mellékesen a Kundalinidet emelgetik kerülendő módszerekkel, a rekeszizmodat, a nyirokrendszeredet, a szívedet veszélyeztetik (erről lesz külön poszt), és mindezt 36.000 forintért akár be is szerezheted magadnak, de ha gyorsan fizetsz, már 25.000-ért a tiéd, ezen összegért alászállhatsz és felemelkedhetsz, akár Jézus. Ja, és nem mellesleg kaphatsz akár igen-igen súlyos, műtendő betegséget is.

Véletlenül nyílt fel a szemem
Ám minderről nem tudsz, honnan is tudnál, mindenki csak áradozik, mennyire jó. (Sajnos ők sem tudják, hogy: még. Minél tovább gyakorolnak, annál később ütköznek ki a problémák). Veszélyekről, a gyakorlás okozta nagyobb bajokról nem esik szó (max. tisztulási tünetekről, amelyek simán elviselhetőek, alig vannak túl a komfortzónán, kis orrfolyás, kis szédülés, na bumm, ennyi belefér). Fogalmad sincs, hogy mibe is kezdesz bele, amit azután a Program előírásai szerint minden egyes nap csinálni fogsz. Nekem sem volt, mi több: úgy szakítottam a Programmal, hogy akkor még egyáltalán nem is tudtam semmilyen balul elsült gyakorlásról. Tíz hónapig voltam a facebook-csoport tagja napi aktivitással, tíz hónapig gyakoroltam minden nap, és tíz hónapon át még csak fel sem sejlett bennem, hogy veszélyes vizekre tévedtem, és hogy több százan már fulladoznak. Csupán a véletlennek köszönhető, hogy belebotlottam ezekbe a történetekbe, egyikbe a másik után, és tudtam meg mindazt a szálak -egyre messzebbre vezető- felgöngyölítésével, amit most neked elmondok. Hamarosan folytatom.

 

11 Tovább

3. rész - Mindenki bedől nekik. Te is bedőlnél.


Hát akkor folytatom ezt a gyalázatos történetet. Szóval a legjobb barátnőm ajánlotta a Programot, ő depresszióval küzd már évek óta, a Programra is gyógymódokat kutatva talált rá, s állította, hogy a gyakorlatok után mindig jobban érzi magát. Márpedig ha ő állítja, akkor érdemes megnézni, mert húsz év alatt nem sok dologról hallottam még tőle hasonló jókat, ha valaki, ő átlát mindenféle szitán. Hát most egyikunk se látott át, jó sűrűre van az szőve.

Tudatos csalás?
Hogy eleve ilyenre lett-e tervezve, vagy csak útközben szövevényesedett parasztvakítóra, azt a mai napig nem tudom eldönteni, de sajnos az előbbire hajlok. A módszer megalkotója -és igen, nemsokára nevesíteni fogom- vajon eleve tudatosan ollózta össze innen-onnan a tanításait (a Buddhista Főiskolán végezve voltak forrásai bőven), kiáltotta ki mindenhatónak boszorkányfőzetesen kikutyult gyakorlatsorát, férkőzött ügyes manipulációkkal (pszichológusi gyakorlatának köszönhetően ezt is bőven megtehette) az emberek kegyébe és pénztárcájába, és épített ki egy szektás agymosottsággal ténfergő rajongói bázist maga köré?
Szomorú elbukás?
Vagy kezdetben fellelkesedett a másoknál elért pozitív eredményeken (jógaoktatóként dolgozva előbb csak egy-két emberen próbálta ki a módszerét), aztán egyszerűen elkapta a kapzsiság hév, és hiába érkeztek az olykor riasztóan súlyos panaszokról szóló jelzések, ő maga se hitte el, hogy a gyakorlatok okozzák? Ezt mondjuk az ötvenedik ilyen eset után már nehéz elképzelni. Vagy a századik után. De felelős ember egyetlenegy rosszullét után sem fekszik le nyugodtan aludni és ébred fel reggel újabb embereket tanítani a gyakorlatsorára. Akár egy sérült (de pontosabb hasonlat lenne a: mérgező) árut, vissza kellene hívnia a polcokról. Nem, ő nem tette. Ellenkezőleg: interjúkat adott, a Mokkából, a Reggeliből, Joshi beszélgetőpartnereként vagy egész ismeretterjesztő film főszereplőjeként mosolyog és invitál nagy lelkesedéssel Programjába, amely továbbra is csak csodákat ígér, veszélytelenül. És minél többet hallgatod, annál inkább hiszel neki. Én hittem, de tudod, mit? Te is hinnél. Tudod, miért?

  • mert összegyűjtötte és egy kerek rendszerbe gyúrta azokat a magas szintű keleti tanításokat, amelyeknek jókora részéről még csak nem is hallottál, hacsak te is nem végeztél Buddhista Főiskolát. A -tényleg lenyűgözően összetett és magasrendű- gondolatokat az övének tulajdonítod, és leesik az állad, micsoda intelligencia és tökéletes látásmód jellemzi azt az embert, aki megmondja, milyen gyakorlatokat végezz, hogy neked is jobb legyen. Ő mondja, akinek a lába nyomába se érhetsz. Aki ilyen fantasztikus gondolatokkal rendelkezik, azt érdemes követni.
  • szerénysége, kedvessége, mindenre csak sugárzó jósággal való reakciója lenyűgöz, múltbéli megpróbáltatásaiba szíved szakad, végtelen alázata tiszteletet kelt benned.
  • Ne feledjük, évekig pszichológusként tevékenykedett: pontosan tudja, mikor, mit és hogyan kell mondania, úgy érzed, mintha mindig épp hozzád szólna, de legalább egy olyan helyzetet említ majd, ami épp illik rád is, és olyan empátiával, amelynek fényében te semmiről sem tehetsz és rettenetesen sajnálva vagy. És amire persze megoldás lesz a módszer.
  • A módszer, amelyik ingyen van. Jó, persze, van fizetős formája is, de ő lehetővé tette mindenki számára ellenszolgáltatás nélkül is, hiszen ennek közkincsnek kell lennie. Hitelesség: pipa. Különben is, ő felszámolta az egész háztartását, csupán egy hátizsákja van, a Program központjában lakik egy puritán kis szobában. Hitelesség: dupla pipa. (Később persze kiderül, hogy egyik sem teljesen így van).

Elmélet okés, lássuk a gyakorlatot is
Szóval hallgatod a nőt, és ámuldozol. Hogy milyen magas szinten lévő (megvilágosodott?) ember. Nagyokat bólogatsz „tanításai” közben, és feltárul a szemed előtt egy olyan szépséges elméleti rendszer (akkor persze még nem tudod, hogy nem az ő műve), amelyben úgy tűnik, egyáltalán nincsenek buktatók. Hogyne hinnéd hát el neki, hogy a gyakorlatsort, amelyet megalkotott, érdemes beiktatni a hétköznapjaidba. Ha más nem, kis relaxációnak, testmozgásnak jó lesz. Így hát elkezdesz gyakorolni. Elkezdtem én is.

Azért 3000 forint belefér
Hamarosan persze szeretnéd pontosabban csinálni a gyakorlatokat, ekkor beiratkozol egy csoportos órára. Ez még csak 3000, teljesen rendben van, ingyen mégse tarthatnak jógaórát, átlagár, hitelesség ettől még nem csorbul. Elmentem én is. Különös élmény volt, mert a mellettem és a szemben ülő gyakorlót „mozgatta az energia”. Az egyik nőnek a feje rángatózott, a másikat pedig hátra-hátrahajlítgatta valami. Akkor már ismertem ezt a "mellékhatását" a gyakorlatoknak, a másfél órás videointerjúban bemutatták, milyen is, mikor a magas energiaszint hatására a test saját mozgásba kezd, ezzel korrigálva kisebb-nagyobb problémáit. Ez az energiaszint pedig hogyan érhető el? Hát a gyakorlással, ezt a csodát hozza majd el az égiek áldásaként a Program módszere.

Saját magát mozgatta a testem
Hogy ennek igazságát a két szememmel is láthatom, tulajdonképpen nem is lepett meg: akkor az elméleti részt, vagyis a nő tanító videóit már mind végignéztem, könyveit elolvastam, felnéztem rá, miért hazudna a gyakorlati részéről. Viszont arra késztetett az élmény, hogy hazaérve kipróbáljam, vajon velem is megtörténik-e. Az esti gyakorlás után szememet lehunyva megálltam, és lőn: éreztem, ahogy mozdul a testem, akaratlagos szándékom nélkül. Tekeredik, hadonászik, bólogat, fejet ráz, vállat köröz. Nem ijedtem meg, hisz a Program elmondta, hogy sok embernél ez fog történni, és ez jó történés. Hogy hittem-e ezek után a Programban? (Még így is számos kísérlet, alvás közbeni felvételek stb. után, de:) Hogy a fenébe ne hittem volna, hinnél te is.

Ha tudnád, eszedbe se jutna
És hittek azok is, akikkel ez szintén megtörtént. Mert nincs meg az előzetes tudásod arról, hogy a Kundalini ébredésének a tünete ez. Akkor egy percig nem gondolnád, hogy a Program működőképességének varázslatosan megnyilvánuló bizonyítéka a "korrekciós" mozgás (sőt, sokan hiszik, hogy a nő körüli erőtér okozza, e tévedésről pedig érdekes módon senki nem igyekszik felvilágosítani őket). Miért is gondolnál a Kundalini ébredésére? Megmondta, hogy ahhoz nem nyúl. Minek is olvasnál utána, milyen, amikor felébred ez a tüzes kígyó? Pedig akkor abba az információba is azonmód belefutnál, hogy bizony spontán mozoghat tőle a tested, de ennél sokkal csúnyábbakat is okozhat, és hogy ne próbáld a meditációnál erősebb módszerekkel, meg amúgy is csak nagyon felkészülten és lehetőleg mesterrel vágj bele. És akkor megijednél, és bármennyire hiteles tanítónak véled a nőt, inkább nem gyakorolnál aznap este. De ami a legfőbb baj: nem fizetnél be a következő csoportos órára. Nem beszélve a már 150 ezerbe kerülő kurzusról, és még csak nem is egyedül az ára miatt, hanem amiatt sem, mert eszed ágába nem lenne két napon keresztül ezeket a veszélyes gyakorlatokat nyakló nélkül nyomatni.

Fogalmad sincs, mekkora bajban vannak mások 
(és lehetsz te magad is)

De mindezt nem tudod, csak elmész egy órára vagy csinálod az otthoni gyakorlatokat, és akkor megmozdul magától a tested. És nem vagy tisztában azzal, hogy ez nem valami égi híradás a Program és annak vezetője hitelességéről, hanem bizony igen nagy baj, és azt jelzi, hogy hozzápiszkáltak a Kundalinidhez (de ha a hétköznapok talaján akarsz mindenképp maradni, akkor: az idegrendszeredhez). Hanem elámulsz a megtapasztaláson, és mindennél jobban meg vagy győződve a Programról. Csinálod fizetsz ezerrel. Gyakorolsz minden nap. És fogalmad sincs arról, hogy mindeközben az ország számos pontján emelik fel a telefont és telefonálnak kétségbeesetten vagy a központba vagy az orvosi rendelőbe, kórházba. Te jól vagy. Még.

Holnap folytatom.

0 Tovább

2. rész - Vigyázat, így hálóznak be.​​​​​​​ volt, aki örült, hogy túlélte 

Úristen, sokkal többen lettek rosszul. És tudtak róla. 
Kicsit későn értem ide az íráshoz, a délután telefonálásokkal telt – ma is többen megkerestek, akiknek nagy károkat okozott a Program. Sajnos helyesbítenem kell a tegnapi posztban említett számot: nem negyvenen, hanem minden bizonnyal két-háromszázan jeleztek már a Program felé erős rosszulléteket, kialakult egészségügyi problémákat, és most nemcsak hányingerre, szédülésre vagy hasonlókra gondolok. Nem. Szirénázó mentőre, kialakult műtendő (!) szívproblémára, bélrendszeri súlyos megbetegedésre vagy pszichiátriai kezelésre. Igen, ilyen esetek is előfordultak. És igen, tudott róla a Program. A Program, amelyet rádió- és tévécsatornákon ajánlgatnak. És amelyik messzire tolta magától a beérkező panaszokat, mi több: az egymás közt szabadon beszélgető gyakorlók facebook-csoportjának irányítását átvette, a tünetekről, kétségekről és a sorra felmerülő kérdésekről szóló hozzászólásokat törölte, majd még messzebbre is ment, de erről majd később.

Felébredtem, de mire 
Most kezdjük a legelején. Elmondom, hogy hogyan is kerültem bele ebbe az egészbe, lettem a Program elkötelezett híve és hogyan álltam a hatása alatt tíz hónapon keresztül, majd végül hogyan kezdtem el megérteni, mibe keveredtem, hátráltam ki azonnal, és ütköztem bele abba a szövevényes és tragédiákkal teli történetbe, amelynek éppen most gabalyítom fel az olykor hátborzongató szálait. Vigyázat, fellőtt tartalom következik, csapódni fog.

Kezdetben csak ennyit tudtam
Először is, én meg a Kundalini. Eleve adja magát a kérdés, hogy épeszű ember miért hisz ilyen gyanús hangzású ezomaszlagokban mint csakrák, mantrák és kundalinik, de ha már olyan spiribuksza, mint manapság dívik, és bedől ennek a zagyvaságnak, akkor meg mit hány fittyet olyan évszázados intelmeknek, miszerint ne piszkáld az alvó Kundalinit. Jogos firtatás, de csak az első felében vagyok ludas, abban se teljesen. Mert hogy tényleg érdekelt mindig is a spiritualitás, ami leginkább a védikus irodalom olvasásában nyilvánult meg. Oszt ennyi. Csíptem a hinduizmust, de nem álltam be a krisnások közé. Bólogattam a buddhista könyvek mondatain, de nem landoltam aurafotós fülkéjében. Mi több, még meditálni se meditáltam sose, noha annak hatékonyságát elismertem. De nemigen foglalkoztam ilyesmikkel, reklámszöveget írtam, tanítottam, és bár volt némi fogalmam a Kundaliniről, ismertem a kígyó szimbólumot, meg hogy némely jógi ennek az útján haladt, de veszélyes, ennyi azért felrémlett. A csakrák létjogosultságát kellő ismeret híján nem tudtam megítélni. Ennyi tudással vágtam bele a Programba – ijesztő, hogy sokan még ennyit sem tudnak róla, amikor elkezdik azt a gyakorlatsort, amelyik felébreszti ezt az ősi erőt. Azt az erőt, amelyet a meditációnál erősebb módszerekkel nem ajánlott ébresztgetni, kellő tudás, mester híján pláne nem.

Az első felelőtlenség
Akkor mégis hogy lehet, hogy ennek ellenére nekiláttam a gyakorlatoknak? Valahol itt kezdődik a Program első felelőssége (és nem énirántam, nekem bajom nem történt). Az ugyanis, hogy itt kőkeményen a Kundalinivel dolgoznak, egyáltalán nincs kommunikálva, sőt. Amikor én csatlakoztam, még szerepelt a névben a Kundalini szó, a közelmúltban már kivették (nem véletlenül, de erről is majd később). Hogy mi is az a Kundalini, arról csupán egy sablonszöveg található, taglalván, hogyan képes ez az erő a test és az életterületek megjobbítására. A veszélyeiről egyetlen szó sem esik. Ám ez még semmi, ez még csak elhallgatás. Ennél rosszabbat is tesznek: ködösítenek, több szinten is.

Megy a ködösítés ezerrel
Először is arról, hogy mi is ez az erő, amivel ők dolgoznak. Erről ennyit: A Kundalinit felébresztő (nem ajánlott!) technikákhoz kísértetiesen hasonlítanak a Program gyakorlatainak elemei. A Kundalini ébredése többek közt spontán mozgással jár. Jé, a Gyakorlók testét mozgatja egy erő, ami azonban nem más, mint látható jele annak, "hogy itt történik valami".  (Vagy bizonyíték a Program megalkotójának földöntúli energiáira? Sok hálás, áldást rebegő Gyakorlónak egyértelmű a válasz...). De ők nem a Kundalinivel szórakoznak, nem azt piszkálgatják kérdéses technikákkal, nem. A gyakorlat megalkotója, a csodatévő nő, aki állítása szerint égi mesterétől kapta ezt a módszert, hogy megmentse vele az embereket (biztos azzal is megbízta, hogy busásan meg is szedje eközben magát), csupán olyan, mint egy bába. Ő nem nyúl a Kundalinihez, csak kitisztítja számára az utat azzal, hogy megtisztítja a csakrákat. Így az erő szabadon áramolhat, és a csodák csak jönnek és jönnek.

Meg se fordul a fejedben, hogy baj lehet belőle
Így hát még nekem is, aki azért hallottam már azt a szókapcsolatot, hogy „veszélyes Kundalini”, nem tűnt kockázatosnak elkezdeni a Programot. Mi történhet velem? Max. magától mozog a testem, ha igaz, amit a tévéfelvételen látni (és röhögni fogsz: igazából ezért vágtam bele. Mert egy lusta dög vagyok. Mert évek óta nem bírom bevezetni a rendszeres mozgást az életembe. És hát itt van némi testmozgás is, de ha igaz, hogy magától mozog a testem, úgy, ahogy számára a legkívánatosabb, akkor meg van oldva az egész napi-húsz-perc-edzés mizéria). Ha így lesz, kézzelfogható bizonyíték van a módszer működőképességére, szóval mindenképp érdemes megpróbálni. A Kundalinit meg békén hagyja, no para, tök logikus, hogy nem piszkálni kell, hanem az útját kell kitisztítani, ha van egyáltalán ilyen erő. (Aminek az emlegetése aztán szinte elenyésző a Programban, sőt, később az ezt említő hozzászólások már törlésre is kerülnek). Szóval így vágtam bele, nem volt nagy ügy, a Kundalini-veszély fel se merül az emberben.

Vigyázz, így éri el a Program, hogy minden veszélyérzet nélkül belevágj: 

  • mivel nem jelenti ki, hogy felébreszti a Kundalinit (sőt, kifejezetten tagadja ezt), nem nézel utána annak, hogy milyen tünetei vannak a Kundalini ébredésének, így nem riasztanak el, valamint később minden pozitív hatást a Programnak tulajdonítasz, minden negatívat pedig „tisztulási tünet”-ként aposztrofálsz, amelyik épp a gyógyulás fájdalma, és előre visz téged
  • értelemszerűen az sem vésődik a tudatodba, hogy ez egy veszélyes és kényes folyamat (a Program hangsúlyozza, hogy veszélytelen, mindenki által végezhető a gyakorlatsor)
  • szintén a közelmúltban módosított leírásban már szerepel, hogy megtapasztalhatod a fájdalmat és majd meg is dolgozod, ám azt elfelejtik említeni, hogy ez akár kórházig vezető rosszullét is lehet, sőt, a tévéinterjúban elhangzik, hogy ez a kis kellemetlenség alig haladja meg a komtfortzóna határait

    Szóval az éberséged el van altatva. A kígyó meg fel lesz ébresztve. De erről majd holnap. 

0 Tovább

1. rész - a kundalini felébresztése - ahogyan nem szabadna. Én már megszívtam, te inkább figyelj 

Nem könnyű téma 
Ebben a posztban nem járom körül a Kundalini természetét, első említéseit, a leírásokat és a róla megalkotott elméleti rendszereket. Mindössze „konyhanyelven” elmondva próbálok némileg képet adni róla. Arról is beszélni fogok -egyelőre csak érintőlegesen-, amelyről az engem féltők szerint lehet, hogy jobb lenne nem beszélni, mert a végén még kényszerzubbonyban találom magam, és ez amellett, hogy egy gyerekét egyedül nevelő anyukának fölöttébb kerülendő, még csak nem is állna jól. No de (nemcsak) egyszer élünk, lássuk a kígyót medvét.

 

kundalini  kundalini felébredése kundalini tünetei

A legfontosabbak a Kundaliniről
Az ősi tanítások szerint van egy láthatatlan erő bennünk, ez a Kundalini. Alaphangon ezeket lehet tudni róla:

  • összetekeredve a gerinc aljában pihen, megfelelő stimuláció hatására emelkedni kezd
  • amikor emelkedni kezd, útja során megvilágítja a csakrákat (ezek szintén láthatatlan energiaközpontok, amelyek egy-egy életterületünkért felelnek, így pl. a szívcsakra az emberi kapcsolatokért)
  • amikor egy adott csakrát megvilágít, a hozzá tartozó terület meggyógyul: így pl. amikor a Kundalini eléri a szívcsakrát, a szív betegségei meggyógyulnak és kapcsolataink megjavulnak 
  • végül a Kundalini teljesen felemelkedik, és az ember a tökéletes harmónia állapotába kerül

Tegyük fel, hogy így van, hogy mindezt tudja a Kundalini. Meggyógyít akár súlyos betegségeket is. Érzelmi, mentális, anyagi jólétet ad életünk végéig. Nosza, emeljük fel, nem?

Hát ne. Vagyis ne akárhogy.
Hogy miért is mondom ezt?

 

kundalini  kundalini felébredése kundalini tünetei

A Kundalini emelkedésének kísérőtünetei
A Kundalini emelkedését különböző testi jelek kísérik, és most csak párat emelek ki (külön posztot kíván majd a téma), méghozzá azokat, amelyeket magam is átéltem, úgymint:

  • alvásproblémák
  • fájdalomgócok a nyakon, háton, lábakban
  • izomrángás
  • erős hőérzés
  • erős hidegérzés
  • akaratlan testmozgások
  • spontán jógapózba csavarodás
  • spontán légzőgyakorlat
  • akaratlan hangadások

Hiszed vagy sem, átéltem, hogy szándékom ellenére jógapózba csavarodik a testem
Gondolom, most már érted a kényszerzubbonyos ügyet. Segít, ha azt mondom, hogy a fentiek még nem is a veszélyes tünetek közé tartoznak? És hogy hidd el, egy éve még veled együtt röhögtem volna azon a képtelen feltételezésen, miszerint egy láthatatlan erő csavar valakit olyan ászanába, amelynek a létezéséről fogalma sincs? Tudom, nem segít, kényszerzubbony. Én is azt adnék magamra. Komoly ember létemre, reál- és humán tudományokban való viszonylagos jártasságom ellenére képes vagyok a fentiekről azt állítani, hogy mindössze néhány gyakorlat hatására átéltem. Márpedig igen, és később majd pár videofelvételen meg is mutatom, miről beszélek. Ha odáig fajulna az ügy (és fajulhat), akár orvosi vizsgálatnak is alávethetem magam – mentálisnak, a spontán mozgásokat vizsgálóknak, bárminek (vagyis bárminek, ami nem fáj:)). De még így se biztos, hogy elhinnéd, vagy akár én magamnak, így arra kérlek, egyelőre tegyük fel, hogy igazat beszélek, és létezik a Kundalini.

 

kundalini  kundalini felébredése kundalini tünetei

Ha igaz is: csak lassan a testtel! 
A felemelkedése csodákat ígér, a tapasztalatok szerint (melyekhez csatlakozom) ad is. Hogy miért is ne rohanjunk csakrafelvágva nekilátni a Kundalininket előcsalogatni, az már a fent felsorolt kísérő tünetekből is felsejlik. Ám ezeknél jóval nagyobb és messzebbre mutatóbb következményei is lehetnek a Kundalini piszkálásának, főleg, ha nem megfelelő módon látunk neki, a komoly rosszulléteken át az érelzáródáson keresztül a pszichózisig dokumentáltak „mellékhatásokat”.

A Program, amely csodákat hozott. Ja, és mellesleg tönkretette pár ember életét. 
Hogy tudtam-e minderről? Nem. És mégis belevágtam? Igen. Hogy hogy lehet ez? El fogom mesélni, mert el kell mesélnem. Ugyanis sok ember járt még így, ahogy én. Vagyis nem. Sokkal-sokkal rosszabbul, mint én. Velem csak annyi történt, hogy (egy röhejes ok miatt) belevágtam a Programba, amelyik fűt-fát ígért. Valahol megemlítette, hogy a Kundalinire is hat ez az egész, de teljesen biztonságos, és különben is, nem ez a lényeg. Egy csodatévő nő alkotta meg a módszert, energiája rendkívüli, gyakorlatai kitisztítják az összes csakrát, helyre jön az összes gebasz az életemben, meggyógyulnak a nyavalyáim, egyszóval itten van a kánaán, ráadást a tejet-mézet ingyért méri, ezzel is megmutatva, milyen hiteles. (És valóban: ez utóbbi győzött meg először. Ám ez utóbbiról derült ki először, hogy ha jól meggondoljuk, lehet, hogy mégis huszonezrekbe kerül, de ismerek olyat is, akinek kétmillióját kebelezte már be a Program).

Csak későn értettem meg, hogy a Kundalinimmel babrálnak
Szóval hallgattam a nőt (szuperjó fej, egyet lehet érteni minden egyes mondatával), belevágtam a gyakorlataiba, történtek a jó dolgok no meg jött némi kellemetlenség, rángatózás, spontán mozgás, és kissé későn ébredtem rá, hogy bár nem kértem meg erre senkit, szépen fel lett ébresztve a Kundalini, és voltaképp egy veszélyes folyamat kellős közepén csücsülök. Ha csak ennyi lenne, hagytam volna ezt a blogot annak, aminek eredetileg indult: a Kundalini feltérképezésének. Miután megértettem, mi is történt velem, mindent tudni akartam a Kundaliniről, és egy átfogó, részletekbe menő blogot szerettem volna írni, hogy segítség lehessen a hozzám hasonlóknak, a Kundalini útját járó keresőknek. Ez is lesz, de úgy hozták a történések, hogy előbb valami másról kell beszélnem.

Muszáj lerántani a leplet
Valami sokkal fontosabbról. Azokról az emberekről, akik a Programban történt belső feszültségek kirobbanása után (ezt is elmondom majd) felkerestek, és mesélni kezdtek. Arról, amiről eddig nem mertek. Hogy -az egyre szektásabb légkörű- Program gyakorlatai bizony nem feltétlenül biztonságosak. Komoly rosszullétekről, kórházi kezelésekről, kialakult betegségekről esett szó. A Program felé tett jelzéseikről és azoknak elhárításáról. A visszásságokról, amelyeket magam is tapasztaltam, hiszen a szemem láttára alakult egyre bigottabbá és pénzéhesebbé a rendszer. De legfőképp tragédiákról, olyan negatív hatásokról, amelyeket a Kundalinivel való felelőtlen játszadozás okozhat. A Program pedig ontja önmagáról a reklámokat, emberek vetik bele magukat lelkesen, akik még csak nem is hallottak a Kundaliniről. Így úgy érzem -lesz, ami lesz, hiszen kétség sem fér hozzá, hogy a Program diktatórikus módszerei meg fognak találni e cikkekkel kapcsolatban (is)- nem hallgathatok. A következő poszokban így arról lesz szó, hogyan sajátított ki egy ősi erőt magáénak egy csodatévőnek kikiáltott módszer, hogyan fordította hasznára a pozitív hatásait és hallgatta el a negatívakat, hogyan nyúlt bele egyre jobban és jobban az emberek pénztárcájába, használta ki haldoklók végső kétségbeeesését, és épített maga köré egy fanatikussá tett rajongói kört. Hogyan vált rémálommá jó pár ember élete rövidebb vagy hosszabb időre. Körülbelül negyven ilyen esetről van tudomásom. Ki tudja, hány lehet még. Mindenesetre ez épp elég ahhoz, hogy ennek körüljárásával induljon ez a blog. Holnap jelentkezem a következő bejegyzéssel. 

 

31 Tovább