10. rész - Minimum 300 ember lett beteg az Anamé Programtól 

A pénzéhség kezdte felzabálni a glóriát
Ott tartottam -és elnézést a hosszas posztközti szünetekért, az esettanulmányok összegyűjtése nem kis munka és idő volt-, hogy a facebook-csoportból törölték mindazokat, akik az elmúlt 3 hónapban nem vettek részt legalább két fizetős órán (amiről számlát persze egyetlen alkalommal sem adtak sem nekem, sem másoknak, akik milliókat hagytak ott). A habot a tortára több rétegben tették fel: 

  •  törölték a hozzászólást, amelyben a Nyugalom csoportba invitáltam a kizárásra váró embereket
  • a bent maradottak azt az infót kapták, hogy maguktól léptek ki a tagok
  • valamint egy levelet is kaptak, miszerint ezentúl ők a „belső kör”, akik magas energiaszinttel rendelkeznek (ellentétben azokkal, akik csak a beetetést ingyenes gyakorlatokat végezték).

Mindez azonban még csak a gusztustalan pénzéhséget jelezte. Már a Tisztogatás Éjszakája előtt is megjelent a videó, miszerint ha igazán pontosan akarod végezni az ingyenes gyakorlatokat, akkor jó, ha részt veszel egy kurzuson 25 ezerért. Szóval kezdett szépen eltűnni a „mindenkinek elérhető” álságos negédje, így hát a még idejében odatalált kizárt tagok a Nyugalom csoportban leginkább efeletti megdöbbenésüket taglalták a kínzó kérdésekkel egyetemben: lehet, hogy Anamé nem is igazi tanító? Lehet, hogy mindeddig megtévesztették őket?

És ebben a glóriátlanodó közegben jelentek meg az első bátortalan hangok, azok, amelyek a Közös Nagy Áldásszórás közepette elhallgattattak. Hogy nem csupán drágán mért szemfényvesztésről van szó, ó, nem. Hogy itt többen is vannak, akik betegek lettek a gyakorlástól. És így kerültem én is bele az egész kellős közepébe. Mert én alapítottam meg az Ex-Anamésok csoportját, eleinte csak azzal a céllal, hogy odataláljanak a kizárt tagok, ha egyszer már a Nyugalom csoportot nem tudjuk átnevezni. Hát odataláltak. És azok is, akik eddig nem szóltak a gyakorlás okozta bajaikról, mert az elvakult közeg vagy a tudatos elhallgattatás miatt nem szólhattak. Most szóltak. Mi meg néma döbbenettel hallgattuk őket, főleg én, akit -mint csoportgazdát- sorra kerestek fel ezek az emberek. 

Minimum háromszáz ember jutott bajba
Bevallom, az első beszámolóknak még nem is adtam teljesen hitelt. Mert mit tudom én. Hátha nem is a gyakorlástól lett beteg, csak véletlen az egybeesés. Hátha csak nem gyakorolt elég ideig, és a „tisztulási tünet” nem tudott átfordulni a jóba (hahaha, hányan hiszik még ezt! És nem tűnik fel nekik, hogy maguk az oktatók akár 10 évnyi gyakorlás után is olyan mélydepressziós szakaszokon vagy fájdalmakon mennek keresztül, amelyeknek a gyakorlás előtt nyoma sem volt az életükben!). Úgy húsz-harminc -hasonló tünetekkel- jelentkező panaszosnál már nem voltak kétségeim afelől, hogy itt valami nagyon nincs rendben. És már azzal sem igazán tudtam mentegetni magamban Balázs Valériát (ó, mert szerettem volna! Hisz volt idő, mikor vakon követtem volna én is bárhová), hogy a jó szándék ment félre, okozott károkat, hogy a körülötte lévő emberek félreértelmezett marketingje borítja rá a sötétet a fényre. Hiszen sorra jöttek azok a beszámolók is, melyek szerint a Központot és Anamét is értesítették a bajokról, melyeket messzire hárítottak maguktól, mi több, törölték az ezekről szóló hozzászólásaikat. A húsz-harminc érintettből nagyon hamar körülbelül 300 lett – olyan egykori levelek jutottak el hozzám, amelyeket a Központhoz küldtek a kétségbeesett gyakorlók, sokszor csatolt orvosi leletekkel. Válasz nélkül. Továbbra is a „veszélytelen” és „bárki számára végezhető” Programról szóló kommunikációval interneten, tévében, egyre szélesebb körben terjesztve. Akkor, a 300 hozzám jutott levél után döntöttem el, hogy megírom ezt a cikksorozatot, hiszen nem tehetek mást, ennyi információ birtokában nem hallgathatok. És azóta is folyamatosan kapom a megkereséseket, telefonokat, e-maileket, de akár az itteni hozzászólások egyik-másika is gyarapítja a panaszosok számát. Te jó ég, hányan lehetnek? Akik még nem írták le, mondták el? És hányan lesznek még, ha tovább gyakorolnak?

Szívmegnagyobbodástól a pszichózisig
Mert a bajok nem mindig rögtön jönnek. Hónapok, évek telhetnek el úgy, hogy minden szép és jó, gyógyulások kezdődnek, élethelyzetek jobbulnak. De aztán... hogy mi minden történhet? Megpróbáltam tipizálni a felmerült egészségügyi károsodásokat, amelyek igen széles skálán mozognak, így ezek tényleg csak hozzávetőleges kategóriák (de mindegyikükben közös, hogy a gyakorlás előtt egyáltalán nem léteztek!):

  • szívritmuszavar
  • szívmegnagyobbodás
  • rekeszizomsérv
  • polip
  • daganat
  • ízületi gyulladás
  • bélrendszeri károsodás
  • pánikrohamok kialakulása
  • katatónia
  • idegösszeomlás

Nem szólva a meglévő betegségek felerősödéséről, a különböző mozgásszervi és csontfájdalmakról, vagy azokról az -akár műtétig vezető- problémákról, amelyek csak egy-egy gyakorlót érintettek, ám „véletlenül” épp a gyakorlás ideje alatt alakultak ki. Holnap néhány konkrét történetettel folytatom.

 

4 Tovább

9. rész - Négyezer embert zártak ki egyetlen éjszaka

Ne gondolkodj, csak fizess!
Mint írtam, egyre fojtogatóbbá vált a légkör a facebook-csoportban, ahol minden posztot, amely a gyakorlatok ősi gyökereire mutatott rá, kritikát fogalmazott meg vagy a gyakorlás közben fellépő komolyabb egészségügyi gondokról adott számot, töröltek. Maradtak a módszert dicsőítő, a fellépő fájdalmakat-betegségeket üdvözölendő tünetként kezelő megnyilvánulások. A moderátor az agymosott gyakorlókkal (hogy hogyan jutottak idáig szegények, arról is szeretnék majd írni) kart karba öltve feszült neki az ellenhangoknak.

Mindenre volt válasz:

  • Nagyon rosszul érzed magad? - Örülj neki, feljött végre egy blokk, kitisztul, és minden csodás lesz.
  • Drágák az órák? - Fizess, hisz te, aki megteheted, így járulsz hozzá a Program terjedéséhez.
  • Műanyagból vannak a kristályok? - Szegénykém, még nem vagy azon a magas szinten, hogy megértsd, minden rezgés és energia, tök mindegy, milyen anyagba plántálta a Módszer Anyja (egyesek az Anamé szóban magát az Anyaméhet vélték felfedezni, odakucorodni teremtette meg azt a Jóisten).
  • Hogyhogy kilépett a csodás zenéket alkotó oktató? - úgy is kell neki, Anamé azonnal levette róla az energiát, most már az eddigi zenéi se közvetítik, ne hallgasd.
  • Hogyhogy meghalt a híres színésznő, aki éveket szánt a gyakorlásra? És az az anya, aki utolsó hónapjait a családja helyett a Központba beköltözve, fél vagyonát otthagyva rendületlen gyakorlásban töltötte? - nyugodjon le mindenki az Áldás!ba, az Úr színe elé már sokkal magasabb minőségben kerültek, nem kérdés, hogy megérte.

Új szabályzat: aki nem fizetett, húzzon innen
Ám arra már nem tudtak választ adni, még ilyen szánalmasakat sem, ami március végén történt. Talán egy szó nélkül zajlott volna minden, ha egy-két szemfüles gyakorló észre nem veszi a csoport szabályzatának módosítását, miszerint ezentúl csak az lehet a gyakorlócsoport tagja, aki az elmúlt 3 hónapban legalább 2 anamés (értsd: fizetős) órán részt vett. Annak a csoportnak, amelyet nem ők hoztak létre. Amelyet önhatalmúan átvettek, szabad kommunikációját végletesen bekorlátozták. Adódott a kérdés, miért és mi lesz az ingyenes gyakorlókkal. Hiszen eddig az egész Program alapelve éppen a „mindenki számára elérhető” volt, ezzel védték ki az egyre inkább körvonalazódó pénzhalmozás vádjait. Jöttek a kérdések, a felháborodott kommentek, csodálkozott is mindenki, miért nem kerülnek törlésre, ha már reakció nem érkezik rájuk. Mert nem érkezett.

Ezt már nem lehet kimagyarázni 
Akkor én már „felébredett” voltam. Minekután már januártól nem gyakoroltam, ám az „Erő” továbbra is mozgatott, beírtam a keresőbe, hogy „spontán mozgás”. Majd utána tettem: kundalini. És láss csodát, sorra kerültek szemem elé az erről szóló irodalmak. Megértettem, hogy mindaz, amit tapasztalok, a Kundalini ébredésének-emelkedésének a tünete, a good morning-ot pedig a légzőgyakorlatok mondták ki, noha szó sem volt arról, hogy a Program bármi módon is hozzápiszkál, és meg sem kértem senkit, hogy ébressze fel azt az erőt, amelyről nem is rendelkeztem behatóbb ismeretekkel (sok gyakorló meg semmilyennel). Ennek az etikátlansága ugyan felháborított, a Program pénzhajhászása dühített, de még mindig adtam egy esélyt annak, hogy nem tudatos pénzlenyúlásról van szó, csak egy rossz irányba ferdült nyugati kóklerségnek vagyok a tanúja. Egészen eddig a pontig. Ahogy többek számára is itt vált világossá, hogy bizony, itt szó sincs semmiféle jézusi elvről, most már kétségtelen a tény: az ingyenes gyakorlatok csak beetetésként funkcionálnak, a Program célja nem az emberek, hanem a cég anyagi helyzetének felemelése.

A Tisztogatás Éjszakája
Sokan hangot is adtak ennek az ominózus szabályzatváltozás posztja alatt, eredménytelenül. Senki nem válaszolt három napig, illetve de: egyszer csak drasztikus mértékben csökkenni kezdett a gyakorlók száma. Az 5000 fő 4500-ra, 4000-re, 3000-re... végül 1000 fősre zsugorodott. Az adminok szép sorban zártak ki mindenkit, aki nem fizetett igazolhatóan az elmúlt 3 hónapban. Kristályok, vizek nem számítottak, csak az órák (nagy kegyesen a 13 ezer forintos, félórás terápiát is érvényes órának ítélték). Először el sem akarta senki hinni, úgy vélték, csak az új tagokra fog vonatkozni, de már azt is felháborítónak tartotta mindenki, lévén ez egy ingyenes fb-csoport, amit nem a Program hozott létre, és ellentétben mindazzal, amit eddig hirdettek, világosan kitűnik a „fizess!” alapelv. Ám a régi tagokra ugyanúgy vonatkozott: repült az egykori admin, a több éve gyakorló, az, aki folyamatosan fizetett, csak épp az elmúlt 3 hónapban nem volt lehetősége órára menni, vagy aki több tízezret hagyott ott kristályokra-vizekre-cédékre. Elsőként persze a háborgók, így én is, akinek annyi ideje azért még volt, hogy gyorsan a Nyugalom csoportba invitáljon minden kizárandó gyakorlót, hiszen addig is voltunk már ott páran.

Az egy dolog, hogy szekta. De a testedre is veszélyes. 
Többször is feszegettem a kérdést, miszerint ha a fizetős „belső kör” megteremtése a célja a Program adminjainak, vajha miért nem alapítanak külön csoportot, miért nem az az 1000 ember csatlakozik egy újonnan létrehozott közösséghez is, és miért 4000-nek kell elmennie. De ha már így alakult, majd összegyűlünk itt, gondoltuk. A Nyugalom csoportot így átneveztük Anamésok Nem Hivatalos Gyakorlócsoportjának, hogy odataláljon mindenki, akit kizártak. Vagyis csak neveztük volna, mert 2 órát sem élt a csoportnév. Azonmód kaptunk ugyanis egy levelet, amely így szólt:
„Ezúton szeretném felhívni a figyelmedet, hogy az Anamé, mint szó hivatalos védjegy oltalom alatt áll. Ez azt jelenti, hogy ennek a szónak a használatatát csak a tulajdonos engedélyezheti. Nyilvánvaló, hogy ilyen engedélyt nem adtunk senki számára, így a te számodra sem. Kérjük, hogy azonnali hatállyal távolítsd el az Anamé szót a csoportod nevéből, leírásából”. Hogy miért fájt nekik, ha a kizárt gyakorlók egy helyre gyülekeznek, ahol haszonszerzés a szent név égisze alatt aztán végképp nem folyik? Lehet gondolkodni. Ha eddig kérdés volt bárki számára, hogy itt bizony kőkemény szekta épül, többé már valószínűleg nem az, számomra legalábbis nem volt. A csoportot, megrémülve az esetleges jogi következményektől, visszanevezték Nyugalom csoportnak. Számomra viszont itt volt az idő, hogy felvegyem a kesztyűt, így hát, fütyülve a fenyegető hangnemre, megalapítottam az Ex-Anamésok csoportját. És így kerültem bele abba a hol gyomorforgató, hol szívszorító történetfolyamba, amely csak most vette igazán kezdetét. Mert akkor még fogalmam sem volt mindarról, ami ezután felszínre került. Azt hittem, csupán egy keleti tanokat eladható masszává gyúró, ősi technikákat a magáénak feltüntető, pénzlehúzó, épp szektává váló vállalkozással állok szemben. De hamarosan kiderült, hogy ennél jóval többről van szó. Egy igencsak veszélyes módszerről, amely -hátborzongatóan megalapozott hasonlattal – terjed, mint a pestis. Megbetegített, bajba jutott, cserbenhagyott emberek megrendítő történeteiről. Róluk szól a következő poszt.

6 Tovább

8.rész/2: palackozott Megváltás 

Megszállás, hatalomátvétel, egyeduralom – ismerős állomások 
Mit sem sejtve örvendett a csoport is. Gyanítom, az admin, akivel közölték, hogy kösz a munkát, most már átvennénk (elég gyomorforgató módon történt az is, ráadásul erről is hazudnak, ami nem csoda, lévén ellentmondást nem tűrő módon gyakorlatilag megszálltak egy már működő, 4-5 ezer tagot számoló online közösséget), kevésbé. Engem nagyjából sehogy se érintett, mert akkor még nem tudtam, milyen fojtogató légkör kezd el szép alattomban begyűrűzni az addig felhőtlenül működő csoportba. Először csak el-eltünedeztek posztok, amelyeket pedig egy perce még láttam, érdekelt is. Tanulmány a légzésről, ősi jógatechnikákról, horribile dictu, a kundaliniről (ki ne derüljön, hogy hány helyről ollózódik össze a tudás?) Vagy épp panaszok tűntek el nyomtalanul, de úgy hittem, tán meggondolta magát az illető, netán privátba tette át az értekezést a bajairól (csak nemrég vált világossá, hogy már ott is felhangzottak a segítségkérés hangjai, és már ott is el lettek hallgattatva). De a teljesen ártalmatlan ismeretterjesztő posztok köddé válását kezdtem furcsállani. Ahogy mások is, ám a szóvátételeket a „nincs semminek helye itt, ami nem kötődik szorosan az AKP-hoz” címszóval rövidre is zárták az adminok. (Később az egyik oktató úgy reagált a kérdésemre, hogy azért kellett a csoportból kivágni 4000 embert, mert „sokan túl műveltek kezdtek lenni”. Szarkasztikusnak szánta, de akaratán kívül rátapintott a lényegre).

Panaszkodsz? Kritizálsz? Kutakodsz? Kizárunk!
Még ezt is úgy-ahogy megmagyaráztam magamnak, védeni kell a Program tisztaságát, jól van, akkor ne írjunk másról, csak az anamézásról. Amivel kapcsolatban megjelentek az első negatív hangok is, keserűen firtatván, miért emelkedtek meg a roadshow-k árai, egyáltalán, miért ilyen drágák. Ment a vita egy darabig, és még azok voltak a szép idők, mert akkor még legalább mehetett. De napról napra kevésbé, napról napra szigorodtak a moderálások, szaporodtak a -az akár kizárással fenyegető- admin-felszólítások. Nekem csak a szemem kerekedett egyre nagyobbra, de akkor még úgy gondoltam, hogy csupán a marketingcsapat műveli egyre rosszabbul és valamiféle hatalomtól megmámorosodva, az energia tisztáságát védve már-már szektás jellegbe taszítva a kommunikációt. Bár motoszkálni kezdtek bennem a kérdések: ha Anamé megvilágosodott ember, hogyan lehet őt befolyásolni? A vele fémjelzett Programot hogyan hagyhatja rossz irányba menni?

Nem a pénzről szól, csak vedd meg
A pénzkérdésben is naiv voltam eleinte (és ez is egy külön misét posztot ér, mármint hogy hogyan manipulálja úgy a Program a Gyakorlókat, hogy mindenre „égi” magyarázatot nyújt, amelynek fényében még te vagy túl alacsony szinten, ha mást gondolsz), a dráguló roadshowkkal kapcsolatban bólogattam az oktatói érvekre, mármint hogy ott vannak az ingyenes gyakorlatok mindenkinek, a fizetős órákkal ezek terjedését segítjük csak elő. Nem jutott eszembe, hogy miért nem lehet kórházakban terjeszteni, jóval kevesebbért a megvalósult gyógyulások hírére támaszkodva marketingelni. Vagy hogy a nagyon beteg, nagyon szegény emberek az erősebb hatásúnak kikiáltott anamés hétvégékre vágyakoznak, kuporgatnak, s akkor mégis hol marad a jézusi elv. Mert Balázs Valéria nagyon szeret ebben a fényben sütkérezve szónokolni. Ha Jézus a bal orcáját tartotta oda, ő mindkettőt odateszi. Akkor mégis hogy van ez? De nem merült fel bennem a kérdés, ahogy nem merül fel a rengeteg hívő gyakorlóban sem, akik lelkesen vagy épp utolsó reménysugaruk kétségbeesett szorításában nagy nehezen összekaparva vásárolnak maguknak bérletet a méregdrága órákra. Hisz ott vannak az ingyenes gyakorlatok – gondoltam, nyugtatva ezzel mocorgó erkölcsi érzékemet. Anamé -ahogy állítja- elhozta a Földre az égi módszert, amelyhez bárki hozzájuthat. (Ma már ugyanerre a mondatra elborít a jeges rémület. Hidd el, nem véletlenül. Szerintem kőkeményen veszélyben van mindenki, aki ezekbe a gyakorlatokba belekezd). Az energia itt van, mindenki számára elérhetően (jaj), na ugye, hogy nem is a pénzről szól. De milyen energia az, amelyik palackozható?

Vizek, kristályok, hazugságok
Mert az utolsó csoportos órámra igyekezvén meghökkenve láttam a Központ polcain az Anamé-vizeket sorakozni. Hogy mi van?! Nos, ezek csakratisztító vizek, amelyeket személyesen maga Anamé energetizál. Izéééé.... jó. Mondjuk, hogy tényleg. Meg hogy hatásos, hiszen magam is tapasztaltam, miszerint egy egyszerű speciális hangolású zenére elindulnak a spontán mozgások. Rezgés, áramlás, gyógyítás, oké. De valahogy a vásári szagot nem bírtam kiűzni az orromból. Pláne, mikor már a kristályok is megjelentek. Amelyek ugye messze nem kristályok, cserébe viszont drágák. Mellette ott volt a facebook-csoportban felbukkanó, a szektásodásra emlékeztető diktatórikus hangnem és reagálási mód. De Anamé (kac-kac) tanításai még mindig megállták a helyüket, úgy hittem, hogy aki ennyire magasrendű nézeteket vall, és jézusibb magánál Jézusnál, nem lehet pénzhajhász. Biztos csak az új marketingcsapata vetette el a sulykot, láthatóan új kezekbe került a reklám és az irányítás, Anamé nem tehet semmiről. Egészen addig így gondoltam, amíg meg nem láttam a -mindig örömmel várt- új Anamé-interjúkat februárban. Mert azt már megszoktam, hogy olykor akár egy robot, ugyanúgy, ugyanazokkal a szavakkal mondja el még a legszemélyesebb történéseket is, talán mert egyszer már sikerült jól megfogalmaznia, így ragaszkodik hozzá. (Vagy talán mert így nem keveredik olyan könnyen ellentmondásba, jegyzik meg csendben bennem az elmúlt hetek tapasztalatai). De most, most nemcsak ugyanazokat mondta. Felkaptam a fejem, annyira meghökkentem. Félreérthetetlenül, kimagyarázhatatlanul, mentegethetetlenül: hazudott.

Marketing nincs, személyre szabás van. Vagy fordítva?
És kétszer is. Először, amikor azt mondta, hogy ő nem ért a marketinghez, az embereket nem ezzel célozzák meg, hanem az eredményességgel. Mindezt akkor, mikor már vizespalackokon virított mind a negyvenkét foga, százak csuklóin csörögtek energetizált kövei, és láthatóan ezerrel dübörgött az anamés marketing. Másodszor, mikor a csoportos óráknál is az egyéni csakradiagnózist hangsúlyozta. Ami -mint később kiderült számomra- egykor nagyon is volt (bár akkor is kudarcot vallott, a nagy bajoknál visszavonulót fújt a csapat, és hárította a felelősséget), mára azonban lehetetlenné vált. Anno Balázs Valériáék (Anamévá csak később avatódott, noha eme avatást elméletileg akkor égileg már megkapta) lakására jártak a Gyakorlók, akikkel személyesen foglalkoztak, és állandó telefonkapcsolatot tartottak fenn. Anno. Amikor még lehetett kábé tíz-húsz gyakorló. Ma az oktatók el se látnak a terem végében lévőkig. (De látják a fényüket, és beavatkoznak? Na ne már...). Ennek ellenére végigcsináltatják a különböző igényű és képességű emberekkel ugyanazokat a gyakorlatsorokat, amelyek bizonyos szempontból tényleg egyaránt hatnak mindenkire: egyformán ártanak az egészségüknek, hogy finoman fogalmazzak.

Akkor még csak azt tudtam, hogy nem hiteles. Kár, hogy nemcsak ennyiről van szó.
Ezt azonban akkor még nem tudtam. Azt viszont igen, hogy hazudik. Nyomul. Reklámoz. Ködösít. Árulja, kelleti, ha nem is magát, de a Programot. Csupa olyan dolgot tesz, amit egy megvilágosodott - de akár csak: követendő- ember nem csinál. És akkor aznap este már nem gyakoroltam. Mert hogy egy olyan ember módszerét nem követem, aki szemmel láthatóan nagyon messze áll a magas erkölcsiségtől. És hogy nem lehet-e, hogy a nő pénzéhes és kamuzik, de maguk a gyakorlatok mégis jók és működőképesek? Hát ha Balázs Valériát, aki évek óta, napi rendszerességgel, több órán keresztül végzi őket, csupán idáig vitték, hogy nagybetegeket zsákmányoljon ki, vetítgessen és mohó kereskedőként árusítson, akkor nem, nem hiszem, hogy ezek a gyakorlatok olyan magasra repítenének. De hogy épp ellenkezőleg történik, és akár rémálomszerű mélységekbe taszíthat, azt csak azután tudtam meg, miután a facebook-csoportban kirobbant a balhé, és egyetlen éjszaka alatt az ötezer tagból négyezer kivágásra került. A nehéz emlékű történelmi időket idéző „tisztogatás éjszakájával” folytatom a következő posztban.

0 Tovább

8. rész/1 - kezd kiderülni, hogy minden lopott és megvásárolható 

Így szerezz híveket!
Íme a recept: nagy tanítások+fizikai megtapasztalás+hitelesség

Némi (kényszerű, lévén az ezen ügy miatt elhanyagolt -fizetős- munkáimból nem kis hullámok csaptak össze a fejem felett) szünet után folytatódik ott, ahol abbamaradt, jelesül, hogy a spontán mozgások lenyűgöztek, a magát Anaménak nevező nő „tanításaiban” kivetnivalót nem, követendőt annál inkább találtam (naná, az összeollózás nem tűnik fel az átlagolvasónak, a lopott tanok pedig nagy mesterektől származnak – igaz, hogy a Karmakiller „az új évezred Vörös Oroszlánja”, csak épp kifelejtették a „koppintott” szót. Anamé könyve után lapozd fel Szepes Mária, de akár Elisabeth Haich, Shri Mataji vagy épp Yogananda könyvét, s ámulj a kísérteties hasonlóságokon). Az elmélet rendben volt tehát, a gyakorlat fizikai megtapasztalásokat hozott (naná megint, vajon hányan tudják, hogy ez a Kundalini emelkedésének ősi jele), már csak hitelesség kellett. Az meg meg is volt azzal, hogy Anamé nem a pénzre hajt ám (tudom, most többen felnevetnek), ő maga meséli, milyen puritán körülmények közt él (hallom a felhörrenéseket is) s lám, ingyenesen elérhetővé tette a gyakorlatokat mindenki számára (gúnyos kacajok ide).

Már csak technikák lopkodása és egy kis ködösítés kell
Gyakoroltam minden nap, a 21 napos kihívást végeztem (ez sem új találmány, lásd a hatha vagy a sahaja jóga gyakorlatát, de a hírhedt teniszlabdás hókuszpókuszt is megtalálod más terápiákban, hiszen a Thymus csomóra kifejtett nyomás ismert stresszmentesítő technika), illetve 4 csoportos órán voltam, kettő kiscsoportoson és egy olyanon, amit bár azzal a megjelöléssel hirdettek, hogy Anamé tartja (csaknem duplájába is került), ám nem ő, hanem egy oktatója nyomta végig a gyakorlatok instrukcióit egy órán keresztül, s maga a házigazda csak az utolsó félórában kegyeskedett megtisztelni jelenlétével a miatta egybegyűlteket. Akkor azt hittem, hogy ez rendkívüli eset, biztos közbejött valami Anaménak. (Én kis naiv, hiszen mint kiderült, ez a szokásos eljárás. Vajon hány első alkalmas gyakorló pislog meglepetten, s viszi haza a csalódottságát megjegyzések nélkül, tán még magát ostorozva, amiért nincs elég magas energiaszinten ahhoz, hogy egy oktatóban is meglássa az égieket. Ki van ez találva, kérem).

Rég létezik, amit ő megalkotott
Hogy mi volt a gyakorlásom célja? Semmi különös. Meggyőzött az elmélet, ledöbbentettek a spontán mozgások, én meg, aki emelkedni, fejlődni akart, jó útnak ítéltem, tehát követtem. Az „eredmények” nem maradtak el: spirituális tanok szerint az emelkedő Kundalini útja során megvilágítja az adott csakrákat, és meggyógyulnak a hozzá tartozó fizikai betegségek, életterületek. Jé, hogy Balázs Valéria ugyanezt mondja? Igazat szól, csak épp nem az általa kitalált rendszer hozománya ez. A mechanizmus rég létezik, ő csak egy módszert kutyult ki a felébresztésére, fizikailag és spirituálisan is veszélyes módszert. De semmi se drága – ha a pénz a cél. Hogy a Kundalini emelkedése hozta-e a változásokat az életemben? Ki tudja. Mindenesetre én az anamézásnak tulajdonítottam -mint mondtam, a Kundaliniről nem voltak ismereteim- a jó dolgokat, de nem voltak elvárásaim, csak úgy gyakoroltam, a fejlődés kedvéért. És talán ez volt a szerencsém.

Valami bűzlik, és egyre erősebben
Mert fejlődni csak úgy lehet, ha az útmutatások és útmutatók hitelesek. És valami nagyon elkezdett bűzleni az AKP körül. Először a -később meglepően fontos szerepet játszó- facebookos gyakorlócsoportban meginduló és egyre durvább méreteket öltő változások facsarták az orromat. Amikor csatlakoztam, egy Gyakorló volt az admin, moderáció gyakorlatilag nem létezett, senki nem szólt ott durván a másikhoz, szabadon és kedvesen beszélgettek az emberek mindenféléről, leginkább persze az anamézásról. Meg „tisztulási tünetekről”, vagyis a gyakorlás hatására létrejövő fizikai-mentális bajokról, amelyek a Program szerint átmenetiek, és csak azért vannak, hogy aztán az egész probléma kitisztuljon. Igen ám, de azért az ember csak szeretné tudni, hogy más is küzd-e orrvérzéssel, szédüléssel, netán rendjén van-e, hogy eszméletétől érzékeny búcsút véve egyszercsak beleáll a talajba, mint szorgalmas anamézó a gyakorlásba, szóval merültek fel kérdések bőven. Örvendett is mindenki, mikor a Program ujjongó videóban adta tudtul, hogy ezentúl az oktatók is tagjai a gyakorlócsoportnak, amely innentől hivatalossá lőn, halleluja, elvégeztetett.
 
Hosszú lett ez a poszt, úgyhogy itt folytatom.

 

0 Tovább

7. rész - Az emberek megsérültek, ők meg titkolják 

Szóval akkor az égi áldás árad le ránk
Ott járok ebben az -előre szólok, hosszúra nyúló és szövevényes- történetben, hogy gyakoroltam, az energia pedig mozgatott és jógapózokba hajlítgatott. Az az energia, amely a Program szerint már egyáltalán nem a Kundalini - az AKP-ból is különös módon egy ideje AP lett-, hanem leáradás. A transzcendens világból leáradó energia, amely Anamén keresztül megnyilvánulhat a Földön. Ebben az erőtérben lehetsz, ha a könyveit olvasod, videóit nézed, vizeit iszod, kristályait hordod. Hogy a Kundaliniről lenne szó, kifejezetten tagadják. Egy oktató az ezt feszegető kérdésre adott válasza: „Amivel dolgozunk, ami megnyilvánul a könyveken, CD-ken, vizeken, kristályokon, oktatókon keresztül, az egy leáradás, ismétlem LEÁRADÁS, és nem, ismétlem NEM! a kundalíni energia! (...) Ha gyakorolsz, akkor mozgathat az energia. Szintén nem a kundalíni energia, hanem egy leáradás, ami teljesen más minőség már, mint a szóban forgó rettegett kundalíni energia.” Érdekes. 2015-ben még Balázs Valéria így beszélt: „20 éve foglalkozom a Kundalini energiával. Az AKP gyakorlatai olyan magas energiaszinthez vezetnek, ahol a Kundalini erő képes megnyilvánulni a testben. Ilyenkor ez az erő képes szabadon mozgatni a testet.”

Most már nem a Kundalini, de vajon miért is nem?

  • Mert az köztudottan veszélyes, tömegesen nem gyakorolható?
  • Mert pontosan olyan súlyos tüneteket okozhat (többek közt pszichózis, pánikroham, mélydepresszió, szívritmuszavar, vérnyomászavar, migrén), amilyenekről folyamatosan kap visszajelzéseket a Program a gyakorlók egy részétől?
  • Mert akkor oda a Nagy Leáradás mítosza, és a jó öreg Kundalinié a -mindig is hozzá tartozó- érdem, a spontán mozgások tanúsága?

Nézzük mit mond erről Lee Sanella a Kundalini – pszichózis vagy transzcendencia? című (minden kundalinizőnek kötelező lenne!) könyvében: „az egyén a fizio-kundalini folyamatot kezelheti helytelen, egoista módon is, egy nagy küldetés isteni kiválasztottjának, sőt, megváltónak képzelve magát”. Khm. Lehet, hogy Balázs Valéria a saját Kundalini-folyamatának épp ezen szakaszán áthaladva részegült meg önnön főzetétől, s ragadt le ebben dagonyázva? Vagy eleve csak pénzlehúzásnak indult? Ez utóbbi kérdésben még nem látok (teljesen) tisztán, a többire számomra már egyértelmű a válasz.

Úgysincs róla lövésed se
A spontán mozgás nagy erő az Anamé Program életében. Hiszen vagy te magad tapasztalod meg, vagy másokat látsz különös, szándékosan aligha végezhető mozgássorozatokban. De ez nem Balázs Valéria személyes erőterétől vagy a gyakorlatai csodatévő erejéről tanúskodik. Csupán kissé manipulatív jelleméről – ügyesen játszik rá arra, hogy az átlagmagyar mit se tud a Kundaliniről. Én se tudtam, leesett hát az állam, és rendületlen hívévé szegődtem az anamés gyakorlatoknak. A 21 napos kihívást végeztem, amelyik ugye nem ér véget, hanem újra indul, vagyis nap mint nap gyakorolsz.

Ezt okozzák a gyakorlatok, csak nem tudsz róla 
Méghozzá egy olyan gyakorlatfajtához erősen hasonlítót, amelyikről ezt olvasni a Leggyakoribb jógasérülések taglalásánál (szintén minden anamézónak olvasnia kellene ezt a leírást, hogy tisztában legyenek azzal, minek is teszik ki a testüket napi rendszerességgel:) 
Az izmok jellegzetes sérüléseivel kell számolnunk, amelyeket a fasciarendszer a tarkó, a nyak, a fej, a bordakosár, a felsőháti szakasz, a mellkas és a derék területén közvetít, "oszt szét". Ezt a hatást még tovább fokozhatjuk azzal, hogy (..) váll flexióban (vagyis magastartásba emelt karokkal), gerinc előre és hátrahajlításban, csavarásban vagy esetleg felemelt állal és hátrabillentett fejjel dolgozunk a tűzlégzés alkalmazásával".

Van, akinek csak sérve lett, van, akire műtét vár 
Nos, nagyon hasonlóan néz ki egy Anamé-gyakorlat, amelyet Balázs Valéria alkotott meg. Az a Balázs Valéria, aki Buddhista Főiskolát végzett. Hogy lehet, hogy ilyen alapvető szabályokkal nincs tisztában? Hiszen minden szakkönyv leírja, hogy:

  • Kundalinit nem emelünk légzőgyakorlatokkal
  • ha mégis ezt kockáztatnánk, csak egy mester személyes vezetésével és tudással felvértezve
  • európai embernek nem adunk haladó légzőgyakorlatot
  • pláne nem spékeljük meg hatásfokozó technikákkal
  • videóról, tömegeknek, egyénre szabottság nélkül meg plánepláne nem nyomjuk mindezt napi dózisban

Mert ha így teszünk, nem csoda, ha az emberek megsérülnek. Nem is akárhogyan. Van anamézó, akinek a rekeszizma tolódott úgy fel, hogy nyomja a szerveit. Van, akinek „csak” sérve lett, van, akinek a szíve nagyobbodott meg. És mindezt miért? A pénzért? Hiszen tudtak róla, tudnak róla. És titkolják. A mit sem sejtő Gyakorlók pedig lelkesen végzik nap mint nap azokat a veszélyes légzéstechnikákat, amelyektől most talán még semmi bajuk (bár egy EKG és májfunkció-vizsgálat lehet, mást mondana), ám egészen biztosan nem szolgálja az egészségüket. Spirituális szempontból pedig szintén kérdéses- végezetül még két idézet e témában, aztán folytatom majd az első jelekkel, amelyek számomra -és nagyon sok ember számára- kezdték felfedni, hogy a Program valódi célja nemhogy égi, de egészen prózai: pénz és még több pénz. 

A légzőgyakorlatokról: 
„A kundalini siettetésének érdekében végzett pránajáma szándékos gyakorlása veszélyes lehet. Tapasztalt jógik azt mondják, hogy ezeket a technikákat elsősorban azok gyakorolják, akik már hallottak a speciális jóga légzési mintákról. Ezeknek a módszereknek az előre megfontolt gyakorlása, és a kundalini erőszakos sürgetése gigászi belső erők korai és kiegyensúlyozatlan megjelenését okozhatják” (Sanella)

A sérülések veszélyeiről Daubner Béla pedig a következőképpen  beszél:
"Ha ez az energia szabadon áramlik, az összes képesség ugrásszerűen megemelkedik. Ezért nem szabad a Kundalinit elkezdeni ébresztgetni, és olyan gyakorlatokat végezni, amire nincs felkészülve valaki. Nagyon sok olyan ember van, aki pszichotikus lett, aki átmenetileg súlyosan sérült, és nagyon sok olyan van, akinek a durvateste is sérült, mert a kivetülő energia pusztítást és betegséget okoz. A Kundalinivel nem lehet olyan emberrel dolgozni, aki beígér csodás dolgokat, hétvégi megvilágosodást. Az ilyentől el kell futni.

 

 

 

 

0 Tovább

kundalinijoga

blogavatar

A blog a kundalini-jóga természetével szeretett volna foglalkozni. Ám úgy alakult, hogy az Anamé Program visszásságait járja körül. Ha bármi mondandód van ez ügyben, írj a kundalinikorul@gmail.com címre!

Utolsó kommentek