Így szerezz híveket!
Íme a recept: nagy tanítások+fizikai megtapasztalás+hitelesség
Némi (kényszerű, lévén az ezen ügy miatt elhanyagolt -fizetős- munkáimból nem kis hullámok csaptak össze a fejem felett) szünet után folytatódik ott, ahol abbamaradt, jelesül, hogy a spontán mozgások lenyűgöztek, a magát Anaménak nevező nő „tanításaiban” kivetnivalót nem, követendőt annál inkább találtam (naná, az összeollózás nem tűnik fel az átlagolvasónak, a lopott tanok pedig nagy mesterektől származnak – igaz, hogy a Karmakiller „az új évezred Vörös Oroszlánja”, csak épp kifelejtették a „koppintott” szót. Anamé könyve után lapozd fel Szepes Mária, de akár Elisabeth Haich, Shri Mataji vagy épp Yogananda könyvét, s ámulj a kísérteties hasonlóságokon). Az elmélet rendben volt tehát, a gyakorlat fizikai megtapasztalásokat hozott (naná megint, vajon hányan tudják, hogy ez a Kundalini emelkedésének ősi jele), már csak hitelesség kellett. Az meg meg is volt azzal, hogy Anamé nem a pénzre hajt ám (tudom, most többen felnevetnek), ő maga meséli, milyen puritán körülmények közt él (hallom a felhörrenéseket is) s lám, ingyenesen elérhetővé tette a gyakorlatokat mindenki számára (gúnyos kacajok ide).

Már csak technikák lopkodása és egy kis ködösítés kell
Gyakoroltam minden nap, a 21 napos kihívást végeztem (ez sem új találmány, lásd a hatha vagy a sahaja jóga gyakorlatát, de a hírhedt teniszlabdás hókuszpókuszt is megtalálod más terápiákban, hiszen a Thymus csomóra kifejtett nyomás ismert stresszmentesítő technika), illetve 4 csoportos órán voltam, kettő kiscsoportoson és egy olyanon, amit bár azzal a megjelöléssel hirdettek, hogy Anamé tartja (csaknem duplájába is került), ám nem ő, hanem egy oktatója nyomta végig a gyakorlatok instrukcióit egy órán keresztül, s maga a házigazda csak az utolsó félórában kegyeskedett megtisztelni jelenlétével a miatta egybegyűlteket. Akkor azt hittem, hogy ez rendkívüli eset, biztos közbejött valami Anaménak. (Én kis naiv, hiszen mint kiderült, ez a szokásos eljárás. Vajon hány első alkalmas gyakorló pislog meglepetten, s viszi haza a csalódottságát megjegyzések nélkül, tán még magát ostorozva, amiért nincs elég magas energiaszinten ahhoz, hogy egy oktatóban is meglássa az égieket. Ki van ez találva, kérem).

Rég létezik, amit ő megalkotott
Hogy mi volt a gyakorlásom célja? Semmi különös. Meggyőzött az elmélet, ledöbbentettek a spontán mozgások, én meg, aki emelkedni, fejlődni akart, jó útnak ítéltem, tehát követtem. Az „eredmények” nem maradtak el: spirituális tanok szerint az emelkedő Kundalini útja során megvilágítja az adott csakrákat, és meggyógyulnak a hozzá tartozó fizikai betegségek, életterületek. Jé, hogy Balázs Valéria ugyanezt mondja? Igazat szól, csak épp nem az általa kitalált rendszer hozománya ez. A mechanizmus rég létezik, ő csak egy módszert kutyult ki a felébresztésére, fizikailag és spirituálisan is veszélyes módszert. De semmi se drága – ha a pénz a cél. Hogy a Kundalini emelkedése hozta-e a változásokat az életemben? Ki tudja. Mindenesetre én az anamézásnak tulajdonítottam -mint mondtam, a Kundaliniről nem voltak ismereteim- a jó dolgokat, de nem voltak elvárásaim, csak úgy gyakoroltam, a fejlődés kedvéért. És talán ez volt a szerencsém.

Valami bűzlik, és egyre erősebben
Mert fejlődni csak úgy lehet, ha az útmutatások és útmutatók hitelesek. És valami nagyon elkezdett bűzleni az AKP körül. Először a -később meglepően fontos szerepet játszó- facebookos gyakorlócsoportban meginduló és egyre durvább méreteket öltő változások facsarták az orromat. Amikor csatlakoztam, egy Gyakorló volt az admin, moderáció gyakorlatilag nem létezett, senki nem szólt ott durván a másikhoz, szabadon és kedvesen beszélgettek az emberek mindenféléről, leginkább persze az anamézásról. Meg „tisztulási tünetekről”, vagyis a gyakorlás hatására létrejövő fizikai-mentális bajokról, amelyek a Program szerint átmenetiek, és csak azért vannak, hogy aztán az egész probléma kitisztuljon. Igen ám, de azért az ember csak szeretné tudni, hogy más is küzd-e orrvérzéssel, szédüléssel, netán rendjén van-e, hogy eszméletétől érzékeny búcsút véve egyszercsak beleáll a talajba, mint szorgalmas anamézó a gyakorlásba, szóval merültek fel kérdések bőven. Örvendett is mindenki, mikor a Program ujjongó videóban adta tudtul, hogy ezentúl az oktatók is tagjai a gyakorlócsoportnak, amely innentől hivatalossá lőn, halleluja, elvégeztetett.
 
Hosszú lett ez a poszt, úgyhogy itt folytatom.